Áprilisi szúnyogvizit

szúnyog kicsi

Találkozás egy szúnyoggal a Germán Gyógytudomány ismereteivel felvértezve

Egy kedves barátosnőmet megihlette a kullancsról írt cikkem, így megosztotta velünk az idei év első találkozását egy mikrobaelosztó barátunkkal, nevesítve egy szúnyoggal.

Bár éppen most olvastam egy viccet ebben a témában: “Nem bánnám, ha az idén a szúnyogok is betartanák a két méter távolságot.”

Ezen jót nevettem, de

mint minden apró lénynek nekik és részük van a természetben, és a velük való szimbiózis elfogadása könnyebbség.

Egészen más találkozni egy vérszívóval, ha a természet törvényei felé alázattal fordulunk.

Nagyon kedves és szép leírás ajánlom szeretettel:

“Ülök a szobában és zümmögést hallok. Az idei első szúnyog. Vajon mi járatban?! Hát persze, hogy egy megfelelő csatlakozási helyet keres… no de hol lesz az?!

Mivel egyedül vagyok és már nem kívánom bántani a természet ezen teherszállítóit, gondoltam kivárom, mi fog történni. Kisebb felderítőkörök után végül az alkaromon talál megfelelő helyet.

Egy darabig még bírom nézni, miként tevékenykedik, aztán nyugtalan leszek, hogy meddig kell még várnom, miért nem szúrja már be a lándzsáját, mikor
végez már??? Elkergetni meg nem akarom, így aztán eszembe jut, mit szoktam vérvételnél tenni: elfordítom a fejem, nem nézek oda és közben másra koncentrálok. Így is tettem és ez a taktika tökéletesen bevált.

Persze nem mondom, hogy nem voltam közben kíváncsi, így volt, hogy odalestem, vajon végzett-e már a drága vérszívó kollega.

Aztán egyszer csak már a hűlt helyét találtam. Egy nagyon pici piros folt maradt utána. Nem is viszketett. Nem úgy, mint régen, amikor a szétvakarás sem segített és minden enyhítő praktika, mint a hűvös borogatás vagy a körömheggyel keresztrajzolás mit sem használt. (Utóbbi esetében állítólag az a mechanizmus, hogy az erősebb ingerhatás felülírja a gyengébbet).

Hát így történt az idei első szúnyog-vizit az áprilisi karantén alatt. Még szerencse, hogy ők szabadon kószálhattak. Azóta több szúnyog nem környékezett meg.

A nyári főszezont pedig kíváncsian várom.”