Elhízás gyermekkorban

elhízás gyerekkorban kicsi

Miért van az, hogy az egyik gyerkőc olyan vékonyka, mint egy “pálcika”, a másik pedig már 10 évesen is majdnem olyan széles, mint amilyen hosszú?

Már most megbántam, hogy leírtam ezt a mondatot, mert nagyon végletes voltam, de így hagyom, mert egyáltalán nem az ihlette a gondolatot, hogy bárkit is megbántsak vele. Sőt, segíteni szeretnék rámutatni a probléma gyökerére.

Egészséges életmód?

Igen, fontos az, hogy mennyit mozognak a legkisebb családtagok és milyen ételeket fogyasztanak. Nagyon fontos. Anyuka nyugodtan eltilthatja a kicsit az édességtől, ha maga is két pofára eszi azt. Ez nem fog működni. Nem várható el a kölyköktől. Először nekünk kell változtatni! A minta a lényeg. Amint ez megtörténik a gyerekek jönnek utánunk. Tapasztalatból tudom. Én az idén fokozatosan teljesen megreformáltam az étkezésem. Kiiktattam a kenyeret az étrendemből és a cukrot is minimalizáltam. (Ne mondjátok el légy szíves senkinek, de nyáron minden nap megiszom egy jeges kávét és abba mindig rakok egy icike-picike kanálnyi vanília jégkrémet. Egy egészen picikét. Egy mikrogrammnyit, ha van egyáltalán ilyen mértékegység. Enélkül azonban azt hiszem egyetlen napot sem élnék túl. Túlzok, de amikor iszom valóban ezt gondolom!)

És ez bevált, mármint nem csak a jégkrém, hanem, hogy először én változtattam. Mindkét nagyobb gyerekem kedvet kapott az egészséges ételek fogyasztásához és még a férjem is. A kicsi pedig alapból mindenben másol minket. Tehát az étkezés fontos, mert bár a Germán Gyógytudománynak nem tárgyköre a mérgezés kategória, de elkerülhetetlen, hogy ennél a témánál ezzel is foglalkozzunk. A túlzott cukorfogyasztás ugyanis mérgezésnek mondható.  Emellett sokszor azt sem tudjuk mit eszünk a gyorséttermekben, ezeknél az ismeretlen eredetű “papírkaják”-nál, gyorsan elkészíthető mirelit vagy porból készült ételeknél. Tehát ilyeneket nem fogyasztunk.

Emellett a rendszeres mozgás tényleg nagyon fontos, de ezzel szerintem az örökmozgóknál főképp nem, és a nagyobb gyerekeknél sem szokott gyakorta gond lenni. Nálam itt még gondok vannak. Még akkor is, ha a lépésszámláló az első nap felmondana, ha nálam lenne “alkalmazásban”. Sajnos nem tudtam még elérni a fitt anyuka szintet, de esküszöm nektek, hogy lélekben már a felkészülés fázisában járok.

És mi a helyzet akkor, ha mindez rendben van? Egészséges ételek, sok mozgás és a gyerkőc mégis sokkal ducibb, mint a barátai vagy a testvérei, akik ugyanazokat az ételeket fogyasztják.

Az első és leggyakoribb ok a vízvisszatartás.

Ebben az esetben a szervezet betározza a vizet, magyarán többet iszik a gyerek, mint amennyit pisil. Ugyanis egy normális, átlagos napi vízfogyasztásnál, kb. amit megiszunk, azt ki is pisiljük. Azonban, ha ez nem így történik, szépen lassan egyre több vizet tározunk és ezáltal a súlyunk is növekszik. Ugyanígy a gyerekeknél. Itt a vesegyűjtőcsatornák reakciójáról van szó szervi szinten.  A gyermek önvédelmi folyamatának hátterében a lelki ok, a biológiai konfliktus: az ún. lét-konfliktus.  A gyerekeknél egyértelműen azt rejti, hogy anyátlanul-apátlanul, árván érzik magukat. Egyedül vagyok és félek. Úgy érzem magam, mint egy partra vetett hal, aki kikerült a biztonságot adó közegéből.

Az anyuka lepasszolja a gyereket a bölcsődébe, vagy egy egész nyárra a nagymamához. Kezdődnek a gondok. Esetlegesen a gyerek ducibb lesz, de ez még nem látványos. Talán a szülők még nem is foglalkoznak ezzel. Mennek tovább az évek. Később kirántják a megszokott környezetéből a kicsit, pl. egy költözés miatt. Nem tudja hirtelen, hogy ” hol van a biztonságot adó kikötő”.  Még egy hasonló lelki tartalommal átélt konfliktus. Innentől a gyerek rohamosan hízik. Hiszen itt már a vesegyűjtőcsatornák több szintje is érintett lehet mindkét vesénél, a vízbetározás sokkal jelentősebb. Főképpen a  szövetek közt felgyülemlik a víz, emellett egy-egy “betegségnél”, sokkal erősebbek a fájdalmak. Az étkezés a szokásos salátás, gyümölcsös, egészséges verzió és mégis növekszik a gyerek súlya, legalábbis nem tud lefogyni. A konfliktusok ráadásul folyamatosan kiújulhatnak. Nagyon nehéz a magányt áttörni.  Nem mindig könnyű egy ilyen helyzetből a kisgyermeket kihozni, amikor már megtörténtek ezek a konfliktusok.

Látjuk is a statisztikákat, hogy mennyi elhízott gyerek él már Amerikában, amit javarészt a TV előtti “chipsevésre” fognak. Ami tényleg rátesz egy lapáttal az egészre, de a valódi ok, a “kiinduló startimpulzus”, a kitaszítottság, a “magamra hagytak” konfliktus. Nagyon gyakoriak ott is a költözések a családoknál. Egyik államból a másikba költöznek, szinte 2-3 évente. Nagyon sok gyereket érint. A válások száma is magas,  a szülők kevés időt töltenek a gyerekekkel, a kicsik magányosak, nevelők vigyáznak rájuk, intézményekre bízzák a gyerekeket. Az ilyen érzettartammal átélt konfliktusok egyre gyakoribbak és ördögi körbe sodródnak a gyerekek. Sajnos nem csak Amerikában egyre rosszabb a helyzet, itthon Magyarországon is. Hogyan adjuk vissza az ép családokat a gyerekeknek, a nyugodt biztonságot adó közeget egy kaotikus világban? Nagyon nehéz ügy.

Térjünk vissza a példánkhoz, a kisgyerek akinek már van két ilyen létkonfliktusa és csak hízik. Az iskolában beszólogatnak neki, mert igen ez is megtörténik.  Minden dagi kisgyereket kicsúfolnak minimum egyszer. Ez egy önleértékelés-konfliktus. Milyen nagy a feneked! Olyan vagy, mint egy bálna! Milyen nagy a hasad, mintha terhes lennél! Ha a fenekére szólnak be, akkor oda asszociálja az önleértékelést. Ha a hasára, akkor oda… stb… és egy enyhe, alkatra vonatkozó önleértékelés bizony a zsírszövetre van hatással. És hiába, hogy a természetben bizony a kövér a szép és életrevaló, szemben a sovánnyal, amivé nem művészet válni… Mégis elszenvedjük az önleértékelést, mert teljesen eltorzult a látásmódunk. A zsírszövet az elbontást követően, ha már egy idő után megbékél a kicsi az alakjával, – mert pl. lesz egy olyan hobbija, ami leköti a figyelmét és nem figyel az alakjára -, válaszképp a szervezet megerősíti egy kicsit a zsírréteget. És az a zsírréteg bizony ottmarad. Itt jön a mozgás fontossága, mert szükséges a rendszeres torna, ahhoz, hogy eltűnjön a megerősítés. Sajnos, ez van ezt a zsírréteget csak így tudjuk eltűntetni. Zsírégetés. Meg kell dolgozni érte.

De mindez még nem elég. Meg kell értetni már  gyerekkorban, főképp a lányokkal, hogy a kövér szép és a sovány nem életrevaló. Minden a Barbie babákkal kezdődik! Gondoljatok bele, hogy néznek ki ezek a babák. Itt van egy a kezemben. Már kislányként azt programozzák belénk, hogy így kell majd kinézni. Nem! A legszebb nők kerekded formákkal élnek, egy igazi alfának nem kellenek a csontreklámok, hanem a kerek női formák azok, amik motiválják őt. Meg kell tanítanunk a lányainknak, hogy milyen szépek a molettebb lányok. Ha ezt már gyerekként megértik és képesek kiröhögni a beesettszemű, csontreklám modelleket, akkor megúszhatnak rengeteg önleértékelés-konfliktust, ami a felesleges zsírszövetet építené a testükre! Nagyon fontos, hogy hogyan indítjuk útnak őket. Hogy elhiggyék, hogy szépek, egyediek és különlegesek! Mert azok! Milyen ijesztő is lenne, ha mindenki ugyanúgy nézne ki, mint egy Barbie baba, mindenki nagyon vékony lenne. Ezt ugye mi magunk sem akarjuk? Mi még talán, de hogy az igazi férfinek ez nem kell, az biztos.

Az egyik kedvenc barátnőm folyamatosan a túlsúlyával küzd. Bizony gyermekkorából pontosan emlékszik, még most is ott cseng a fülében az apukája hangja. “Neked nehéz lesz, mert pontosan olyan leszel, mint anyád!” Kislányként kerekre nyitott szemmel nézte az akkor kb. 80 kilós anyukáját, (aki több, mint 90 kg-ra hízott várandósan). “De hát én nem így nézek ki!” – gondolta.

Sőt még mind a mai napig ha találkoznak az apukájával és a fogyókúra, vagy egészséges életmód szóba kerül, azt sulykolja, hogy ” jó, jó, de neked olyan nehéz ez az egész, mert pontosan olyan alkatod van, mint anyádnak”

Ez az amire nekünk szülőknek már tudatosan figyelni kell. Hiszen ez az alkati önleértékelés melegágya.

Ha zsírszövetet építettünk fel  itt-ott és a gyerekeken is ezt látjuk, akkor fel kell venni a futócipőt és szépen el kell égetni a zsírt. Ne feledjétek, hogy a gyerekeknél óriási előny, hogy nőnek, növekednek, mint a gombák! Teljesen átrendeződik a testük az általános iskola végéig. Ezt az előnyt, ha ducibb a gyerkőc nagyon ügyesen kihasználhatjuk és szépen le tudnak fogyni. De ehhez meg kell, hogy erősítsük az önbizalmukat, hogy tudatosodjon bennük, hogy a kövér a szép, a természetben az alfa kikerüli a sovány nőstényt, a kerekded másikat fogja megtermékenyíteni, mert erre van kódolva.

Ez a két leggyakoribb ok. A vízvisszatartás és a zsírszövetépítés. Gyakori a kettő együtt.

Az alacsony vércukorszint is okozhat farkaséhséget a gyerekeknél, ami miatt sokat és hirtelen esznek, főképp édeset. Ezt nem is diagnosztizálják betegségként, mert a hirtelen cukorpótlással, ezt a gyerekek ösztönösen megoldják. Torkosak a gyerekek… halljuk gyakran. Ezzel tényleg nincs baj, de azért jó odafigyelni erre is, főleg, ha ebben az új irányú szemléletben neveljük a gyermekünket. Mert, bizony hosszútávon ez is hozhat felesleges kilókat.

A Kisokos menüpontban pontosan megtalálod, hogy hol keresd a Tudományos Táblázatban is a részleteket az elhízással kapcsolatban. Kattints ide az információért:

E

Keressétek meg a konfliktusokat, hogy mi az ami a hízást okozza a gyerkőcnél. Ha a lelki okot ismeritek, akkor mindent tudtok az önvédelmi folyamatról. Ha ilyen problémával szembesültök, segítsetek a gyerkőcnek is megérteni, hogy mi történik a lélek-agy-szerv szintjén. Soha ne éheztessétek vagy kezdjetek bele drasztikus diétákba, hiszen pusztán a biológiai folyamatok megértése és a körülmények megváltoztatása, mint csodálatos biologikus diéta alkalmazható, koplalás és különösebb megterhelés nélkül.

Ígérem én is beiktatom a rendszeres testmozgást is hétköznapjaimba, bízva abban, hogy mintát mutathatok ebben is a gyermekeim számára.

Az anyukáknak csodás fitt-anyutest építést, az apukáknak izmos felsőtestet és a gyerekeknek pedig szép egészséges kerekded formákat kívánok szeretettel, ha szükséges a biológiai “fogyókúra” alkalmazásával.